Kateg�ria: Magyar politikusok

�gi jog�sz csal�dban sz�letett 1949. j�nius 12-�n Budapesten. K�z�piskolai tanulm�nyait a budapesti E�tv�s J�zsef Gimn�ziumban, jogi tanulm�nyait pedig 1969-1974 k�z�tt a budapesti E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n folytatta.

1974-1976 k�z�tt �gyv�djel�lt volt Budapesten, majd a szakvizsg�t k�vet�en a Budapesti �gyv�di Kamara tagja lett, �gyv�dk�nt dolgozott, els�sorban b�ntet��gyekkel foglalkozott. A Budapesti �gyv�di Kamar�ban 1980-t�l a Fegyelmi Bizotts�g tagja volt, majd a Kamara titk�r�v� v�lasztott�k, 1992-t�l a f�titk�ri tiszts�get t�lti be. 1993 janu�rj�ban �desapj�val, dr. B�r�ndy Gy�rgy �gyv�ddel megalak�totta a B�r�ndy �s T�rsai �gyv�di Irod�t.

Az 1990-es �vek elej�t�l a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Jog- �s �llamtudom�nyi Kar�n b�ntet� anyagi jogot tan�t. Az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�nak tiszteletbeli tan�ra, itt szint�n b�ntet� anyagi jogot tan�t, vizsgabizotts�gi tag, valamint �vek �ta r�szt vesz a Jogi Szakvizsga Bizotts�g munk�j�ban is. A Nemzetk�zi B�ntet�jogi T�rsas�g magyar nemzeti csoportj�nak eln�ke. Tagja a Magyar Kriminol�giai T�rsas�g igazgat�tan�cs�nak, valamint n�h�ny polg�ri �s politikai jogok, illet�leg emberi jogok meg�v�s�ra vonatkoz� nemzetk�zi egyezm�nyekkel kapcsolatos Magyarorsz�gon m�k�d� t�rsas�gnak.

2002. m�jus 27-�t�l 2004. okt�ber 4-�ig a Magyar K�zt�rsas�g igazs�g�gy-minisztere volt, ezt k�vet�en �gyv�di hivat�s�t folytatja a B�r�ndy �s T�rsai �gyv�di Irod�ban.

Angol nyelven besz�l.

K�zt�rsas�gieln�k-jel�l�s elõtt: Na, ki van a zs�kocsk�ban?

M�dl Ferenc �llamfõ augusztus 3-�n t�vozik a S�ndor-palot�b�l. De ki lesz az ut�da? Az �t�venk�nti, m�rs�kelt �rdeklõd�st kiv�lt� verseny per pillanat k�tszereplõsnek tûnik. Vagy sem. Es�lylatolgat�s.

Mindenekelõtt le kell sz�gezni: maga M�dl Ferenc sem k�v�n egy �jabb ciklusra k�zt�rsas�gi eln�k maradni. Az �llamfõ m�r beikta-t�sakor is besz�lt arr�l, hogy csak egy terminusra v�llalja a tiszts�get, �s a k�zelm�ltban is azt nyilatkozta: nem sz�m�t mand�tum�nak meghosszabb�t�s�ra. A korm�nykoal�ci� p�rtjai vil�goss� tett�k, hogy am�gy sem t�mogatn�k M�dl �jrav�laszt�s�t - ut�dj�r�l jelenleg nem t�rgyalnak, de az ilyent�jt szok�sos helyezked�s �s �tletb�rze m�r kezdet�t vette.

Elõsz�r

Kuncze G�bor, az SZDSZ eln�ke k�z�lte p�rtja legfõbb szempontj�t: szocialista p�rtpolitikust nem fognak t�mogatni, �s szavaib�l az is kihallik, hogy nem k�sz�lnek saj�t jel�lt megnevez�s�re. �gy tudjuk, ez ut�bbit t�bben, elsõsorban Fodor G�bor rossz strat�gi�nak tartj�k, szerint�k ugyanis jobb t�rgyal�si poz�ci�t jelentene, ha - legal�bbis az elsõ k�rben - saj�t jel�ltben gondolkodn�nak. B�r a szabaddemokrat�k egyetlen test�lete sem tûzte m�g napirendre a k�rd�st, �s inform�lis egyeztet�s sem zajlott e t�rgyban, n�h�ny n�v m�r kering a p�rtban. �rtes�l�seink szerint a frakci� gond n�lk�l t�mogatn� Gomb�r Csaba politol�gust, aki "j� fej", S�lyom L�szl�t, az Alkotm�nyb�r�s�g volt eln�-k�t, aki "korrekt �s minden oldal sz�m�ra elfogadhat� jel�lt" �s G�ncz�l Katalint, az �llampolg�ri jogok egykori orsz�ggyûl�si biztos�t, aki "m�r bizony�tott, �s emberi-szakmai hitel�hez k�ts�g sem f�rhet". A vadabb �tletek k�z�tt tal�ljuk Demszky G�bor nev�t, akit ily m�don ki lehetne menek�teni az egyre k�nosabb� v�l� fõpolg�rmesteri sz�kbõl, �s a szocialist�k is kedvezõbb es�lyekkel ind�thatn�nak fõpolg�rmester-jel�ltet (ez lenne a nagy �zlet), vagy a p�rteln�k Kuncze G�bor�t. A Narancs inform�ci�i szerint G�ncz Kinga ifj�-s�gi, csal�d�gyi, szoci�lis �s es�lyegyenlõs�gi miniszter nev�t is SZDSZ-esek dobt�k be a k�ztudatba, de csak aff�le "elterelõ hadmûveletk�nt". Ellene sz�l, hogy megv�laszt�s�val a "k�zt�rsas�g eszm�ny�re k�ros dinaszti�lis elv" gyõzedelmeskedne, l�v�n, hogy G�ncz �rp�d l�nya, arr�l nem is besz�lve, hogy a szocialist�k tork�n sem lenne k�nnyû legy�m�sz�lni szem�ly�t, hisz van ott favorit el�g. SZDSZ-jel�lt teh�t - a belsõ p�rtellenz�k õszinte sajn�lat�ra - v�rhat�an nem lesz, �gy az elõbbi szem�lyek egyike sem j�tszik.

K�t ponton viszont rend�thetetlennek tûnnek a szabaddemokrat�k: Glatzot �s Szilit soha. Ut�bbi baloldali p�rtpolitikus (eml�kezz�nk, ez kiz�r� t�nyezõ) �s meglehetõsen n�pszerûtlen a liber�lis p�rtelitben. Glatz Ferenc volt MTA-eln�kkel meg az a baj, hogy a 80-as �vek v�g�n nem �ppen a demokratikus ellenz�ket seg�tette, r�ad�sul miniszterked�s�nek idõszak�r�l is les�jt� v�lem�nnyel van a szabadelvû politikacsin�l�k z�me. (Glatz egy�bk�nt annyi f�rumon besz�lt m�r arr�l, hogy milyen megtisztelõ is lenne e felk�r�s, b�r neki mag�nak soha meg nem fordult volna a fej�ben, hogy m�r-m�r az az �rz�s�nk t�mad, hossz� �vek �ta erre a szerepre k�sz�l.) Ha nincs saj�t liber�lis jel�lt,

akkor bizony alkunak

kell sz�letnie a k�t korm�nyp�rt k�z�tt arr�l, hogy mit kap az SZDSZ cser�be, ha t�mogatja a baloldal kiv�lasztottj�t. Sz�ba j�het p�ld�ul Demszky k�z�s fõpolg�rmesteri jel�l�se, b�r a koal�ci� esetleges 2006-os buk�sa ut�n m�r nem lesz k�nnyû sz�mon k�rni a szocialist�kon az �g�rv�ny�ket (m�r ha lesz ilyen), fõleg akkor, ha az SZDSZ be sem ker�l a parlamentbe (aminek jelenleg nem csak elm�leti es�lye van). A m�sik meg�llapod�s a k�vetkezõ orsz�ggyûl�si v�laszt�sokon val� k�z�s list�s indul�sr�l sz�lhatna, illet-ve ennek a r�szleteirõl - de az SZDSZ mostani �llapot�ban k�ptelen arra, hogy v�gleges, hat�rozott d�nt�st hozzon e t�m�ban. Ellent�telez�sk�nt �gy csup�n egyes korm�nyzati d�nt�sek j�hetnek sz�ba; mondjuk az �gyn�kt�rv�ny v�gsõ form�j�r�l vagy az ad�kulcsok k�rd�s�rõl.

Ha hitelt adunk K�v�r L�szl� k�zelm�ltban elhangzott szavainak (ami az�rt nem kis mer�szs�g), akkor az MSZP-nek egy�ltal�n nincs is sz�ks�ge az SZDSZ t�mogat�s�ra a k�zt�rsas�gi eln�k megv�laszt�s�hoz, hisz a Fidesz ak�r egy baloldali �rzelmû jel�ltet is t�mogatna. Persze csak akkor, ha az illetõnek nincsen p�rtpolitikai m�ltja, �s ha nem fertõz�tt szabadelvû gondolatokt�l. (Az MDF, dac�ra annak, hogy bõszen szorgalmazza a "hivatalos korm�nyjel�lt" megnevez�s�t, semmi �rdemit nem �rult el eddig szempontjair�l.) Ez a fene nagy nyitotts�g az õ szemsz�g�kbõl k�t dologra is j�: egyr�szt megk�m�ln�k magukat egy olyan jobboldali ellenjel�lt �ll�t�s�t�l, aki �gysem nyerhet, �s mindez az �j k�ddal is �sszhangban volna, miszerint a Fidesz minden erej�vel az �rkok betemet�s�n �gyk�dik. (Azokkal az oktondi spekul�ci�kkal, hogy a korm�nyp�rtok ak�r D�vid Iboly�t, az orsz�g legn�pszerûbb politikus�t, sõt Orb�n Viktort is jel�lhetn�k - csak hogy ki�rj�k a p�rtpolitikai �letbõl -, a magunk r�sz�rõl nem foglalkozn�nk m�lyebben.) R�ad�sul ha a v�gsõ befut� �gy kapna t�bbs�get (k�tharmadosat az elsõ k�t pr�b�lkoz�sn�l vagy egyszerû feleset harmadj�ra), hogy az SZDSZ nemmel szavazna, akkor m�g egy m�retes �ket is siker�lne beverni az orsz�got ir�ny�t� k�t p�rt k�z�. A Fidesz �ltal is t�mogathat� baloldali szem�lyis�gek k�z�tt leggyakrabban Pozsgay Imr�t �s N�meth Mikl�st szokt�k eml�teni (hivatalosan a Fidesz ezt nem erõs�tette meg, minek is, de h�t inform�ci�ink szerint am�gy sincsen versenyben egyik sem szocialista k�r�kben), �m elm�letben ak�r Glatz Ferenc is befuthat ily m�don. ("Pap�ron" tov�bbi - h�be-h�ba felmer�lõ - jel�ltek ilyet�n megv�laszt�sa is levezethetõ; �gy Vizi E. Szilveszter akad�miai eln�k� �s Szab� Istv�n Oscar-d�jas filmrendezõ�. Politikai t�mogatotts�guk azonban igen csek�ly, ami az elsõ esetben �dv�s, a m�sodikban valamivel szomor�bb.)

De kit akar a nagyobbik korm�nyp�rt? Komolytalans�guk miatt mindenekelõtt felejts�k el azon �tleteket, melyek szerint - a n�pszerûs�gveszt�se idej�n am�gy val�di lehetõs�gk�nt felmer�lõ - Medgyessy P�ter vagy a 2003 november�ben J�nosi Gy�rgy �ltal bedobott Kov�cs L�szl� lehetne az �llamfõ. Nekik az es�ly�k annyi, mint Nagy Fer�nak, amikor f�ggetlen k�zt�rsas�gieln�k-jel�ltk�nt 1990-ben ringbe sz�llt. Bihari Mih�ly alkotm�nyb�r�val, akit n�h�nyan emlegetnek, megint csak az a gond, hogy b�r elvben ide�lis jel�lt lehetne, nincsen m�g�tte el�gs�ges politikai t�mogat�s. A minap L�vai Katalin, az Eur�pai Parlament szocialista k�pviselõje is bejelentette, hogy elv�llaln� a felk�r�st. E fejlem�ny s�lyoss�g�t j�l mutatja L�vai sz�nrel�p�s�nek retorikai seg�dappar�tusa, amely tartalmilag id�zve imigyen fest: sok befoly�sos p�nzember vele van, �gy Fekete J�nos (a Magyar Nemzeti Bank volt eln�ke), Cs�nyi S�ndor (az OTP Bank Rt. eln�k-vez�rigazgat�ja) �s Erõs J�nos (a Magyar Fejleszt�si Bank Rt. vez�rigazgat�ja), valamint Demj�n S�ndor, igaz, a szocialista p�rttal �s a minisztereln�kkel m�g nem besz�lt a jel�l�s�rõl. Szocialista forr�saink k�z�l t�bben �gy komment�lt�k L�vai feltûn�s�t, hogy direkt j�l j�n nekik, mert kiz�rt ugyan, hogy befusson, de legal�bb az SZDSZ-szel folytatott alkudoz�sban lesz kit be�ldozni, mondv�n: "Ja, ha nem akarj�tok a Katit, akkor az �gy is lesz - L�vai kilõve." Sz�p dolog a kompromisszumk�szs�g.

�gy tudjuk, csup�n k�t val�di es�lyese van ennek a k�zdelemnek: Szili Katalin �s B�r�ndy P�ter. A szocialist�k egyelõre az�rt hallgatnak jel�ltj�krõl, hogy ne sz�tsanak felesleges fesz�lts�geket maguk �s koal�ci�s partner�k k�z�tt - erre m�g visszat�r�nk. Szili mellett sz�l, hogy az egyik legn�pszerûbb szocialista politikus - �s nemcsak a k�zv�lem�ny-kutat�si adatok szerint, de a p�rtban is �ri�si a t�mogatotts�ga. B�r�ndyn�l l�nyegesen szorosabb k�tel�k fûzi az MSZP-hez, ami a tags�gnak �s a frakci�nak is igen fontos, r�ad�sul nõ, �gy megv�laszt�sa �zenet�rt�kû lenne, �s a jobboldali t�borban is vi-szonylag nagy az elfogadotts�ga. (Errõl bõvebben l�sd: Aki mer nagyot mondani, Magyar Narancs, 2004. �prilis 22.)

Az SZDSZ Szili Katalint nem t�mogatn�, �s az is k�rd�ses, hogy a Fidesznek mi a fontosabb: az, hogy p�rtpolitikus, ami kiz�r� ok, vagy az, hogy fog�kony a konzervat�v t�m�kra, ami j� kis alkalom egy nagykoal�ci�s t�pus� �sszeborul�sra. Es�lyeit tov�bb gyeng�ti, hogy Gyurcs�ny Ferencnek sem tartozik a legkedvesebb p�rtt�rsai k�z�, egyebek mellett a gyakori p�rtb�l val� "kibesz�l�s" �s a minisztereln�k-csere k�r�li mutatv�nyai miatt. Gyurcs�ny azt is nehezm�nyezte, hogy a h�zeln�k a decemberi n�pszavaz�s kamp�ny�ban szembement a p�rt d�nt�s�vel, �s a lelkiismeretre apell�lva l�nyeg�ben az igen mellett kardoskodott (l�sd: "A Vatik�nban m�r hallottak ilyet", Magyar Narancs, 2005. janu�r 6.).

A szocialist�k viszont egy echte p�rtembert akarnak, ami jogos ig�nynek tûnik annak f�ny�ben, hogy a rendszerv�lt�s ut�ni legn�pszerûbb p�rtnak m�g nem volt saj�t k�zt�rsas�gi eln�ke. Meg m�g valami�rt. Az MSZP nemigen sz�vleli Polt P�ter legfõbb �gy�szt, akinek mand�tuma 2006. m�jus 16-�n j�r le. S hogy j�n ez ide? A 2006-os orsz�ggyûl�si v�laszt�sok elsõ fordul�j�nak idõpontj�t a most megv�lasztand� k�zt�rsas�gi eln�k tûzi majd ki, az MSZP pedig inform�ci�ink szerint v�szforgat�k�nyvvel is k�sz�l. Vagyis ha elvesz�tik is a k�vetkezõ v�laszt�sokat, legal�bb Polt lev�lt�s�ban biztosak akarnak lenni, ennek viszont az a felt�tele, hogy a v�laszt�sok idõpontj�t egy relat�ve k�sõi idõpontra �rja ki majdan az �llamfõ, hogy a megm�rettet�s elõtt m�g int�zkedni tudjanak a legfõbb �gy�szi poszt ut�dl�s�r�l. (A v�laszt�sok elsõ fordul�ja 1990-ben m�rcius v�g�n, 1994-ben m�jusban, 1998-ban m�jus 10-�n, 2002-ben �prilis 7-�n volt. Persze ak�r elõre is kijel�lhetn�k a k�vetkezõ fõ�gy�szt, de ha a Fidesz gyõz, akkor azt a d�nt�st sim�n fel�l�rhatn�k - l�ttunk m�r ilyet.) Egy olyan k�zt�rsas�gi eln�kre van teh�t sz�ks�g�k, aki seg�t eme elgondol�s kivitelez�s�ben. Ebbõl a szempontb�l teh�t min�l k�zelebb �ll valamelyik jel�lt az MSZP-hez, ann�l jobbak az es�lyei. Persze elvben nem kiz�rt, hogy egy egy�bk�nt nem p�rtkatona is seg�dkezhet az igen elm�s terv v�grehajt�s�ban.

B�r�ndy P�ter

(1949, Budapest) volt igazs�g�gyi miniszter mellett m�s �rvek sz�lnak. Liber�lis gondolkod�s� jog�szk�nt az SZDSZ ig�nyeinek is megfelel (a rendszerv�lt�s idej�n tagja volt az Ellenz�ki Kerekasztal b�ntetõjogi szekci�j�nak), r�ad�sul a szocialist�k deleg�lta miniszterk�nt is p�rton k�v�li maradt, az MSZMP-nek sem volt tagja. (A Palot�s J�nos-f�le K�zt�rsas�g P�rtnak viszont aleln�ke is volt, el is indult a k�pviselõs�g�rt, de sikertelen�l.) Emellett j� nevû �gyv�d (apj�val, B�r�ndy Gy�rggyel k�z�sen 1993-ban alap�tott�k meg a B�r�ndy �s T�rsai �gyv�di irod�t), elismert jog�sz (1992 �s 2002 k�z�tt a Budapesti �gyv�di Kamara fõtitk�ra, elõtte majd egy �vtizedig a titk�ra volt) �s hiteles politikus szem�lyis�g. A Fidesznek megint csak azt kell eld�ntenie, hogy sz�mukra mi a fontosabb: B�r�ndy p�rtonk�v�lis�ge �s az, hogy a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem tan�ra, vagy az, hogy volt m�r szocialista miniszter. Igaz, B�r�ndy a miniszters�ge elõtt nem sokkal sz�gyenletesnek minõs�tette azt, ahogyan az �gy�szs�g Schlecht Csaba (Kaya Ibrahim �s Joszip Tot �zleti partnere) �gy�t kezelte - ez pedig val�sz�nûleg nem sz�m�t j� pontnak a Fideszn�l. Persze mint minden �gyv�drõl, r�la is elmondhat�: sz�mos esetben val�di bûn�zõket v�dett, amit tal�n megpr�b�lhat ellene ford�tani a jobboldal, de ez nem tûnik t�ls�gosan sz�nvonalas ellenvet�snek. A jobboldal n�zõpontj�b�l viszont jogos kritika lehet, hogy B�r�ndy jegyzi a drogt�rv�ny enyh�t�s�rõl sz�l� m�dos�t�st, sõt ak�r szem�ly szerint is felelõss� tehetõ minden egyes, az Alkotm�nyb�r�s�g �ltal kifog�solt vagy megsemmis�tett t�rv�ny�rt, amely a miniszters�ge alatt sz�letett - �s ilyen bizony volt n�h�ny.

Mivel Medgyessy minisztereln�ki buk�sa �ta nem tagja a korm�nynak, joggal mer�l fel a k�rd�s, hogy milyen a viszonya Gyurcs�ny Ferenccel. M�dl Ferenc �llamfõ �ppen B�r�ndy felvet�s�t elfogadva d�nt�tt �gy, hogy Medgyessy P�ter a lemond�sa ut�n tov�bbi 30 napig �gyvezetõ minisztereln�k marad, vagyis Gyurcs�ny - ha �gy tetszik - B�r�ndy miatt lehetett csup�n egy h�nappal k�sõbb minisztereln�k. Az pedig, hogy a Gyurcs�ny-korm�nyban m�r nem v�llalt szerepet, ak�r arra is utalhat, hogy nem teljesen harmonikus kettej�k k�z�tt a viszony. Egy m�sik �rtelmez�s szerint viszont B�r�ndy azzal, hogy a Medgyessy-�ra v�gnapjaiban l�tv�nyosan viaskodott a korm�nyzattal az igazs�gszolg�ltat�s finansz�roz�s�nak �gy�ben, �ppen hogy az ex-minisztereln�k�t gyeng�tette, vagyis v�gsõ soron hozz�seg�tette Gyurcs�nyt a hatalomba ker�l�shez. Sõt: visszatekintve, a B�r�ndy javasolta 30 napos "halaszt�s" is j�l j�tt Gyurcs�nynak, hiszen idõre volt sz�ks�ge ahhoz, hogy a rendk�v�li kongresszus felhatalmaz�sa ut�n maga m�g� �ll�tsa a frakci�t �s �ltal�ban a p�rtot. Ebben a verzi�ban B�r�ndy �ppen az�rt nem maradt miniszter, mert abb�l a poz�ci�b�l macer�sabb �llamfõv� v�lni.

�gy vagy �gy, ha a szabaddemokrat�k val�ban r�b�lintanak B�r�ndyra, akkor m�r nincs is sz�ks�g az ellenz�ki voksokra - legal�bbis az eln�kv�laszt�s harmadik k�r�ben. Ha a szocialist�k nem akarj�k a jobboldal t�mogat�s�t is ig�nybe venni ahhoz, hogy k�zt�rsas�gi eln�k�t adjanak az orsz�gnak, amik�nt az Szili Katalin eset�ben k�rvonalaz�dni l�tszik, �s ami a koal�ci�ra n�zve nem sok j�val kecsegtet, akkor B�r�ndy P�ter tûnik a legjobb v�laszt�snak. (M�r ha t�nyleg nincsenek feloldhatatlan ellent�tek k�zte �s Gyurcs�ny Ferenc k�z�tt. A minisztereln�k szava sokat sz�m�t a jel�lt�ll�t�sn�l, �s abban is, hogy esetleg egy gyeng�bb p�rt-k�tõd�sû jel�ltet fogadtasson el a frakci�val.) Az elmondottak alapj�n az sem kiz�rt, hogy B�r�ndy jel�l�se eset�n m�g az ellenz�ki padsorokb�l is �rkezn�nek r� szavazatok.

Bugyinszki Gy�rgy