Sziasztok!
Mivel lelkiállapotom elég lassan gyógyulgat, ennek köszönhetően valahogy a szavak sem úgy jönnek már elő belőlem mint anno!
Nem csak saját sorsom szomorít el, hanem az állapot ami országszerte uralkodik! Ezért nem is igen akarnám ragozni amit úgyis tud és lát mindenki, hanem inkább vissza térek az időben honnan is indultunk! Olvassátok szeretettel ezt a cikket amit Czakó Gábortól csentem ide nektek! Igazából az utolsó mondat fogott meg, de sosem árt feleleveníteni a rég tanultakat! :)
Kellemes Ünnepeket Nektek!
Szent István hagyatéka
Szeretettel köszöntöm a Beavatás nézőit. Hölgyeim és uraim, Nem Szent István, nem első királyunk volt az Árpád-ház első szentje. Az Árpádok családi emlékezete évszázadokra nyúlt vissza a honfoglaláshoz képest. Nyilván a mindenki számára kötelezőem ismert hét előd nemzedéken túlra a történelmi időben, és ugyanakkor Istenhez. Frazernek Az aranyág c. könyvében olvashatjuk, hogy a hagyomány királyai abban a szellemben nevelődtek, hogy ők az Úr küldöttei, szentek, Neki szenteltek, s erőik fogytán Neki áldozottak. László Gyulától, Dümmerth Dezsőtől és más tudós szerzőktől tudjuk, hogy így volt ez a magyar fejedelmek esetében is. A fejedelmi család a kereszténység fölvételével nem lépett idegen terepre, hanem éppenséggel megtalálta földi és égi hívatásának harmóniáját.
"Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép a saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!" Ezt Szent István írta Imre herceghez intézett Intelmeiben: így gondolkodik egy korlátlan hatalmú, valódi államférfi.
*
Ehhez hasonló vonások más európai uralkodóházakban is kimutathatók. Például a francia Capetingek dinasztiájában. Uralkodtak 987-től az első köztársaság kikiáltásáig, 1782-ig. A Capeting királyok között is akadt szent, s a közhit valamennyit fölruházta azzal az erővel, hogy kézrátétellel gyógyítani képesek a golyvát. Ez a vélemény nyilvánvalóan a pogány hiedelemvilágból ered, de összefüggésben áll azzal, hogy Krisztus király a test és a lélek gyógyítója is volt földi életében, így kell tennie az ő kegyelméből uralkodó uralkodóknak. Tudjuk, hogy Árpádházi Boldog Salamon királyunk pólai vezeklése idején gyógyító remeteként működött.
*
A magyarság és a kereszténység kapcsolata igen régi. Írások szólnak arról, hogy az Altáj és a Kárpátok közti térséget már a IV-V. század óta járták görög és örmény hittérítők. Még Mongóliába, sőt Kínába is eljutottak.
Lukácsy Kristóf, szamosújvári örmény plébános idézi A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei, c könyvében (1870, reprint: Bp. 2000.) Faustus Byzantinus koraközépkori művét, az Örmények történetét. Ebben az áll, hogy Szent Gergely "325-ben elment a massagéták táborába, hogy Isten igéjét ott hirdesse. - Ez a nép ekkoriban a Kaspi tengertől keletre között élt. - A massageták királya Sanesan vala, az Arsacidák nemzetségből, mert tudnunk kell, hogy az örmények és massageták királyai vérrokonok, és azon egy Arsacida házból származnak." Egyébként maga Szent Gergely is ebből a családból eredt.
Arszak heftalita, másképpen: fehér hun törzsfő volt, aki Kr.e.: 250 körül lerázta a perzsa igát, és megalapította a párthus birodalmat. Szövetségeseinek trónjaira ivadékait ültette, akik a párthus állam bukása után is sokáig uralkodtak. De vissza az idézethez: "Gergely tehát hirdetni kezdé a massagéták királyának, számos hun had fejedelmének s népének Krisztus evangéliumát; figyelemmel hallgatták egyelőre a hunok a szent férfiú prédikálását(, sőt némi hajlandóságot is nyilvánítottak az új tan elfogadására)."
Vagyis az örmények hunoknak nevezték a massagétákat? Ahogy mi németnek hívjuk a germánokat, ők meg azt állítják augsburgi emlékművön, hogy a hunokat verték meg 955-ben? A hun-magyar rokonság kérdését nem boncolgatva megjegyezzük, hogy a térítők munkájának eredményeiről tanúskodik számos honfoglalási előtti szavunk: a hit, a menny, az ördög, a bűn, továbbá megannyi sírlelet, meg a Bálint Csanád által avarnak tartott nagyszentmiklósi kincs számos keresztje.
*
Bíborbanszületett Konstantin jegyezte föl, hogy udvarában megkeresztelkedett Tormás herceg, Árpád unokája és Bulcsú, a nagy hadvezér. Az intézményes térítés Géza nagyfejedelem alatt indult meg, nem téve különbséget a bizánci és a latin szertartás között. Sőt a kereszténység és a pogány ősvallás között sem. Állítólag ezt mondta Géza: "elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek áldozzak". Politikai keresztény lett volna? Ugyan. Keleti uralkodó volt, akinek szívében megfért az Öregisten, és Jézus egyszerre - nyilván tudta, hogy Istenből csak egy lehetséges.
Keleten máig így gondolkodnak. Például Japánban több a hívő, mint az országlakos; ők nem látnak ellentmondást abban, hogy egyszerre legyenek pl. sintoisták és buddhisták.
Az V. századi Iszfaháni kódexben jegyezték föl örmény szerzetesek: "A hunok sokféle szövetséges népe a legkülönfélébb isteneknek hódol, egyszerre többnek is. Ezekkel szemben a hunok messzemenően türelmesek, és ha bántalom éri e népek valamelyikét vallása gyakorlásában, megvédik őket, s a zavarkeltőket szigorúan megbüntetik. - A forrás a Kaspi- és az Azóvi tengerek közt, a Meótisz vidékén élő fekete, vagy kaukázusi hunokról beszél. - A védelem a szövetségesek templomainak, bálványainak is szól. Welamabiri Madü kétszáz hunt végeztetett ki, mert felgyújtották a szövetséges marju nép templomait." Olvasható a Kőrösi Csoma Sándor és a kelet népei c. idén, Kovásznán megjelent kötetben, Detre Csaba fordításában.
*
Szent István születésekor a Vajk nevet kapta. Érdekes: éppen azt a nevet, amelyet négyszáz év múlva Hunyadi János kun édesapja viselt Erdélybe érkezésekor.
Barbár korunk elképzelni sem tudja az istenszerelmet Ezért azt terjeszti, hogy István taktikából térítette meg a népét, nehogy Európa elpusztítson minket, mint tette korábban az avarokkal. Ennyire alattomos és tehetségtelen lett volna? Ne tudta volna, hogy politikai-kulturális-kereszténynek lenni semmi? Ne ismerte volna nálunknál jobban az avarok hitét, és a korabeli Európáét? 1030-ban fölkészülten fogadta II. Konrád császár támadását, és személyesen nadrágolta el a németeket.
Bizony, a magyarellenesség fajgyűlölő gondolata többször fölmerült több kereszténynek mondott politikus agyában, elég legyen Kollonich Lipót esztergomi érseket, I. Lipót kancellárját említeni a 18. századból, aki szerint "a magyarokat vissza kell szorítani, előbb császárhű katolikussá, majd koldussá kell tenni." Roppant figyelemreméltó gondolatmenet: a magyarokat a koldusbottól semmi sem menti meg. Miként ma sem ússzuk meg a mai gyarmatosítást azzal, hogy a piac hitére tértünk.
*
István király legfőbb politikai hagyatéka a személyes életszentsége, és ennek a szentségnek a szétsugárzása. Érthető a hatása fiára, Szent Imrére, és feleségére, Boldog Gizellára. Hanem szentek lettek az Ágota nevű lánya révén Skóciába származott ivadékai is, Margit királynő és Dávid király.
Még különösebb a Vazul-ág története. Tudjuk, hogy az összeesküvő Vazul fülébe forró ólmot öntöttek és megvakították, ám később a magyar trónra az ő utódai kerültek. És ők hittek István szentségében, nem egyszerűem politikában, hanem életszentségben követték.
Nincsen még egy család a világon, melyben két tucatnál több a kanonizált szentek és boldogok száma, a boldog emlékezetűeké még ennyi. A külföldre került királylányok is vitték magukkal a szentségig lobbanó istenszerelmet, és saját gyermekeikbe is átplántálták. Csak néhány név: I. Andrásnak, Vazul fiának, öt unokáját és három dédunokáját avatták boldoggá, fia, a boldog emlékezetű Salamon király, a pólai vezeklő. Szent László Piroska leánya Bizáncban szent Irén lett. II. Andrástól született a világ szegényeinek gyámola, Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek a leányát, Gertrúdot is, boldoggá avatták. Prágai Szent Ágnes III. Béla unokája volt. IV. Béla nyolc fölnőtt gyermeke közül öt lett szent, illetve boldog, köztük Kinga, lengyel királyné, szent Margit testvére. Még az utolsó Árpádházi királynak, III. Andrásnak a leánya Erzsébet is oltárra emeltetett a svájci köztársaságban.
Az Árpádok addig maradtak fönn, amíg az istváni törvényt követték: a királynak kötelessége szentnek lennie. IV. (Kun) László fordult szembe tudatosan ezzel a hagyománnyal. Vele a család lehanyatlott, majd ki is halt. A szentségig emelő küldetéstudat a család mellékágaiban még sokáig lobogott.
*
Apostol királyunk nem az ún. keresztény Európához csatlakozott, hanem Istenhez. Az a nép vész el, akit Isten elveszni enged. És Isten a saját népét, az őt szerető népet, a hozzá forduló népet megvédi bármi veszedelemtől. A nagy király ehhez kérte a Boldogságos Szűz, a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását emlékezetes imájában, melyben az ország koronáját neki fölajánlotta.
A Szent István-i hagyomány, ha úgy tetszik kormányprogram, ennyi: aki az ország kormányrúdjához merészel nyúlni, annak kötelessége szent életet élni!
|