SÜNDŐR
(latin nevén: Erinaceus policemanus)

Előfordulása:
Kárpát-medence szerte, nemzeti rendezvényeken, a szocionista kártevés és nemzet-pusztítás ellen demonstráló összejöveteleken, többnyire a figyelmesebbek a jobbik szemükkel könnyen felismerhetik.
Megjelenése:
A Pannónia területén felfedezett sündőr hosszát viperával mérik. Testtömege átlagos, de néhány kigyúrt, zomboid példányt is megfigyeltek már. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő merev tonfák vannak. A sündőrök azonos nemű egyedei, váll-ízületeikkel társaikhoz dörgölőzve – homoszexuális rituálé során - csapatosan cserkészik be az ártatlan hazafi áldozataikat, miközben a „sün-sün-sün” fonémákkal hergelik magukat és fajtársaikat. (Innen ered a magyar elnevezésük is.) A sündőrök hordáit folyamatosan irányítani kell, ezért hierarchikus közösségüket úgynevezett fősündőrök vezetik.
Életmódja:
Bár társas életmódot folytat, ám társadalmi megbecsülés hiányában mégis magányos. Táplálékuk hernyók, bogarak, földigiliszták és csigák. Gyakran ok nélkül megtámadja a magunkfajtákat, de állítólag fogyasztanak fánkot is. A sündőr ellen a harcos bennszülöttek időnként koktéllal és utcakővel próbálnak
védekezni, de annak nyaka ilyenkor elhajlik, és az állat nem sérül meg. Bőrizomzata fejlett, tehát vastag bőr van a képén. Agresszív természetű sündőrök éjjelente sok kilométert képesek gyalogolni a hazafi-keresés közben.
Szaporodása:
A megfigyelések szerint a párzási időszakuk március idusán vagy október huszonharmadika táján van. Ilyenkor a hímnemű egyedekből álló csoportjaik ok nélkül megvadulnak és ekkor különösen veszélyesek. A sündőrök szaporítását agymosással, mesterségesen végzik, a faj tulajdonképpen egy evolúciós zsákutca, kihalásra van ítélve. A tudomány mai állása szerint, a sündőrök várható élettartama a valódi rendszerváltás bekövetkeztéséig tart.