Feladó: Sápi Andrea <andi@pro.hu> Címzett: Barkóczi Brigitta <1919brigi@citromail.hu> Téma: utolsó levelem Dátum: kedd, 2006. május 09. 05:13:44 Részletek: unnamed 2.17 KB text/plain (letöltés) (forrás) (nyomtatási kép)
	Barkóczi Brigitta irta: > > tényleg soha nem akarsz látni? > Szia! Jól figyelj mert utolsó levelem írom neked, nektek! Hogy köszönni nem tudsz azt a paraszti háttérnek tudom be! Dehogy három hónapon keresztül megsem próbáltátok felvenni velem a kapcsolatot, ez azt mutatja hogy végre teljes boldogságban éltek! Olyannyira hogy se születésnapomon se húsvétkor, se anyáknapján számotokra én nem léteztem, nem adtatok életjelet! Na látod én ezt a nagy boldogságot nem szeretném megzavarni sem most sem később! Az elmúlt három hónap arra is jó volt hogy elmélyüljön az irántatok érzett gyűlöletem olyan fokig hogy nincs az a pszichológus aki ezt már helyre állítaná! És ahogy eltelt a három hónap elfog még a többi is kinek mennyit adott a jóisten! A fényképemet ha még van nyugodtan tegyétek a veramama polcára, a ti fényképetek is nálam oda kerül! Ne zaklassuk egymást feleslegesen, így talán kevésbé fáj a fájni való! Nem akarlak benneteket többet látni, és hallani sem rólatok, ha nem muszáj! Jó lenne ha megtisztelnétek azzal hogy a felejtés folyamatába nem zavartok bele! Kemény időszak ez nekem, és a folyamat vissza fordíthatatlan! Ti döntöttetek így, én csak elindultam azon az úton amit a mocskos apátokkal csináltatok nekem! De még hat évig hagytam hogy húzzátok rólam a bőrt, mert ez a hat év mocskosság csak erre volt jó! Mindenki azt mondja hogy most már magamért éljek, magammal foglalkozzak és persze Cristianoval! Ő is gyűlől benneteket, hiszen azóta sem jobb a helyzet kettőnk között sem, nap mint nap kapja az áldást az elkövetett hibákért, de azt mondja kitart mellettem bármi lesz is, képtelen elhagyni mert imád a végtelenségig! Szóval gyerek küzdök, küzdünk ki ki a maga módján! Bár titeket elkell felejtselek, de azért ennek lesz még némi böjtje, ezt megmondhatod apádnak! Az idő számomra időtlenné vált! Ráérek! Mindig, mindenre! Végezetül még ha nemis mint anyai, de mint felebaráti jótanács, hogy hord a fűzőt ha nem akarsz bajt magadnak! A másik gyerek meg jobb ha oda figyel a súlyára! Ja igen és tanuljatok! Mert tudjátok az a tiétek! Legyetek boldogok az életben! Szia(sztok)