A katonáktól a társadalom és a szolgálat magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést vár el. Jelen Katonai etikai kódex ezeket az elvárásokat, követelményeket és ajánlásokat rögzíti annak érdekében, hogy az egységes magatartási normarendszer követése a szakmai feladatok magas szintű teljesítését és egy olyan elkötelezettség és morál erősítését szolgálja, amelyet a hivatás becsülete, tradíciója és méltósága is megkíván.

Az etikus katonai magatartás támogatása elősegíti egy jobb közérzetű, méltóságára többet adó, a vállalt szolgálat érdekeiért egységesen kiálló, olyan tradicionális és korunk katonai erényeire épülő erős erkölcsi alapokon álló honvédség kialakítását, amely társadalmi presztízse alapján méltó a közbizalom megnyerésére és megtartására.

A Katonai etikai kódex hatálya

A Katonai etikai kódex ajánlott elvárásai a Honvédelmi Minisztérium, a honvédelmi miniszter felügyelete és irányítása alatt álló hivatalok, háttérintézmények, katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a Magyar Honvédség és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek állományába tartozó hivatásos és szerződéses katonákra, ösztöndíjas hallgatókra terjed ki, függetlenül attól, hogy szolgálatukat a Magyar Honvédség szervezetében vagy más szervnél, illetőleg a Magyar Köztársaság vagy más állam területén teljesítik. A kódexben megfogalmazottak az egyenruhát viselő nyugállományú katonák részére is betartásra javasolt ajánlások.

A Katonai etikai kódex célja

A Katonai etikai kódex összefoglalja és rögzíti mindazon társadalmi elvárásokkal összhangban lévő katonai értékeket, erkölcsi, magatartási normákat, amelyek egységes rendszere a szolgálatot vállalók számára útmutatóul szolgál mindennapi cselekedeteik és viselkedésük során, és amelyek segítik a katonát abban, hogy:

• megfeleljen a haza, a társadalom, elvárásainak, a szolgálat és a hivatás értékrendjének;
  
• javítsa a katonai szolgálat megítélését a társadalomban;
  
• mindenkor helyes döntéseket hozzon, és állásfoglalásokat alakítson ki;
  
• olyan személyes eligazodást szolgáló támpontokat találjon, amelyek szilárdságot, következetességet, biztonságot képesek nyújtani számára az erkölcsös életvitelhez, illetve a katonai szolgálat teljesítéséhez;
  
• adjon útmutatást, és teremtsen szilárd alapot a követésre ajánlott és a kifogásolható magatartásformák felismeréséhez, azok egyéni és közösségi megítéléséhez, minősítéséhez.

A katonai szolgálat kiemelt erkölcsi erényei, alapértékei
Hazaszeretet: a hazához való hűség és elkötelezettség.
Hűség: a katonai esküben, fogadalomban vállaltak szellemében történő szolgálatteljesítés, a hivatás töretlen gyakorlása, megbízhatóság, kitartás még nehéz körülmények között is.

Bátorság: a szolgálat által megkövetelt feladatteljesítés során tudatos, ésszerű veszély és kockázatvállalás, tartózkodás a vakmerőségtől és a gyávaságtól.
Bajtársiasság: kiállás, felelősségérzet, önzetlen segítőkész szolidaritás, és együttérző áldozatvállalás a katonatársakért.

Tisztelet: a magyar és egyetemes kultúra értékeinek, a történelmi múlt és katonahagyományok és jelképek tisztelete mellett a szolgálat és az emberi méltóság tisztelete, az emberi különbözőségek, személyiségek elfogadása olyan mértékben, hogy az ne képezhesse akadályát a katonai hivatásnak, továbbá a szakmai és rendfokozati tekintély megbecsülése.

Becsületesség: megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, szavahihetőségért, kötelességtudaton és a különböző előírások betartásán alapuló magatartás és életvitel.
Fegyelmezettség: elvárható és kiszámítható cselekvésre való készség, a katonai feladatok maradéktalan végrehajtását biztosító szabályok önfegyelmen alapuló betartása, és betartatása.

Alapvető elvárások

A katona:

• legyen elkötelezett a haza sorsa, függetlensége iránt;
  
• tisztelje és kövesse a magyar és az egyetemes emberi kultúra egyéni és közösségi értékeit, a katonai hagyományokat;
  
• az emberi méltóság tiszteletben tartásával vegye tudomásul és tolerálja az emberi különbözőségeket;
  
• egyéni érdekeit, a nemzet alapvető érdekeit érintő esetekben rendelje alá a haza és a katonai szolgálat által támasztott követelményeknek;
  
• törekedjen a feladatok legjobb tudása szerinti végrehajtására, amelynek során legyen kezdeményező, munkáját jellemezze lelkiismeretesség;
  
• szolgálatteljesítését, szolgálati jogköre gyakorlását személyes példamutatás, következetesség, erkölcsösség jellemezze;
  
• érezzen felelősséget a munkatársai, bajtársai iránt;
  
• törekedjen a katonák és a Magyar Honvédség jó hírnevének megőrzésére és megerősítésére;
  
• legyen megvesztegethetetlen, lehetőség szerint lépjen fel a korrupcióval szemben;
  
• ne azonosuljon szélsőséges nézetekkel;
  
• szolgálati helyén ne adjon hangot pártpolitikai kérdésekkel kapcsolatos véleményének.

A katona magatartásának főbb jellemzői
A szolgálatteljesítés során a katona:

• a szolgálat fontosságát átérezve törekedjen mindazon speciális követelmények teljesítésére, amelyet a haza fegyveres védelme megkíván;
  
• szolgálata, munkája során törvényesen, pártatlanul, lelkiismeretesen és pontosan járjon el, és ezt várja el másoktól is;
  
• felelősséggel, meggondoltan cselekedjen előre nem látható, váratlan helyzetekben is;
  
• szolgálatteljesítése során senkit ne hozzon kellemetlen, megalázó vagy méltatlan helyzetbe, kerülje a személyeskedést, az intrikus magatartást;
  
• óvja a vezetők és a munkatársak tekintélyét;
  
• ne követeljen, ne kérjen, és ne fogadjon el magának a szabályokban rögzített mértéken túli jogosultságokat, kedvezményeket, előjogokat, elbánást és juttatásokat, de a szabályozókban rögzítettek hiányát se tűrje el;
  
• megjelenése legyen előírásszerű, katonás és tiszteletet parancsoló.

A munkavégzés során a katona:

• hitelességét és személyes tekintélyét munkájával, őszinteségével és szavahihetőségével alapozza meg;
  
• munkájában fegyelmezett, megbízható;
  
• bízik mások (szakmai) hozzáértésében, segítőkészségében, a szükséges mértékben igényli környezete tanácsait, valamint szakmai segítségét, tapasztalataival segíti a hozzá fordulókat;
  
• együttműködő, jó kollegiális kapcsolat kialakítására törekvő;
  
• egyéni törekvései elérése érdekében nem hárít át aránytalanul nagy terheket másokra, nem törekszik a reális érdekeket mellőző érdekérvényesítésre, tartózkodik a káros rivalizálástól;
  
• tartózkodik az indulatos megnyilvánulásoktól, a munkatársak sértő minősítésétől, fellép a rágalmazás, az alaptalan híresztelés ellen;
  
• kerüli a hangulatkeltést.

A munkatársakkal való kapcsolattartás során a katona:

• bizalmat ad és rászolgál mások bizalmára;
  
• tisztelettel viszonyul bajtársaihoz, alárendeltjeihez és feletteseihez;
  
• bajtársaival, munkatársaival nyitott, emberséges;
  
• hangvétele kulturált, udvarias, tiszteletben tartja mások személyiségét, személyiségjogait, emberi méltóságát;
  
• törekszik önmaga és munkatársai teljesítőképességének és egészségének, valamint környezete állapotának megóvására.

Társadalmi kapcsolataiban és magánéletében a katona:

• minden élethelyzetben tudatában van annak, hogy személyén keresztül ítélik meg az általa képviselt szervezetet és a Magyar Honvédséget;
  
• a társadalmi környezet részéről a katonai szervezeteket érintő információs igények iránt nyitott, de nem lépi át a szükséges titoktartás határait, azt mások esetében sem nézi el, kerüli a jól értesültség látszatát;
  
• tartózkodik megjelenésében és megnyilvánulásaiban olyan kulturálatlan formáktól, amelyek megbotránkozásra vagy visszatetszésre adhatnak okot;
  
• nem vállal olyan munkát, feladatot, nem végez olyan tevékenységet, amelynek megvalósítása olyan magatartást és megnyilvánulásokat feltételez, amelyek ellentétesek az etikai kódexben ajánlott elvárásokkal;
  
• kerüli azokat az élethelyzeteket, amelyek alkalmasak személye, szolgálati helye, valamint a katonai szolgálat negatív megítélésére vagy amelyek alapjául szolgálhatnak szóbeszédnek, rosszindulatú híresztelésnek;
  
• kerüli azokat a cselekedeteket, magatartásformákat, amelyek következtében kiszolgáltatottá, befolyásolhatóvá válhat vagy annak látszata kialakulhat;
  
• kerüli az olyan élethelyzeteket, amelyekben kétes életvitelű, felelőtlen, erkölcsi hitelüket vesztett személyekkel való megjelenése, kapcsolattartása miatt maga is ilyen színben tűnne fel vagy erre legalábbis alapot adhatna.

A parancsnoki (vezetői) magatartás legfontosabb jellemzői
A parancsnok (vezető):

• vezetői, szolgálati hatalma gyakorlását szilárd következetesség és felelősségtudat jellemzi;
  
• pozícióját, rendfokozatát nem használja fel mások véleményének befolyásolására, nem törekszik személye, beosztása jelentőségének túlhangsúlyozására;
  
• személyes ambícióit illetően önmérsékletet tanúsít;
  
• a sikert és a kudarcot reálisan értékelve munkatársaival együtt éli meg;
  
• határozottan visszautasítja a hízelgést, a szolgalelkűséget, a kritikátlan egyetértés és helyeslés minden formáját;
  
• kerüli a részrehajlásnak és a befolyásolhatóságnak még a látszatát is;
  
• kerüli más szervezetek - vezetőik és munkatársaik - munkájának megalapozatlan bírálatát;
  
• munkavégzését, döntéseit nem befolyásolják személyi ellentétek;
  
• beosztottait megvédi a megalapozatlan támadásoktól;
  
• segíti a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását.

A szolgálatteljesítés során:

• intézkedésein, szakmai tevékenységén túl példamutatásával is elősegíti, hogy az általa irányított szervezet tagjai egységes, bajtársi értékekben gondolkodó, a szervezeti célok megvalósításáért hatékonyan együttműködő közösséget alkossanak;
  
• a jó modor és kulturált magatartás keretei között, határozott stílusban tárgyal, olyan hangnemet használ, amely alkalmas a vezetői tekintély fenntartására, de nem sérti az emberi méltóságot, a személyiségi jogokat, az egyének önbecsülését;
  
• a konfliktusok kezelésében határozottan, késedelem nélkül jár el, körültekintő és a szükséges mértékben tapintatos;
  
• ellenőrzések, számonkérések, értékelések során objektív, korrekt, következetes;
  
• a beosztási és szakmai követelményeken túl beosztottjaival szemben csak olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyek figyelembe veszik az érintettek személyes képességét;
  
• a beosztottakról szerzett személyes információkat kellő körültekintéssel, csak a szolgálat érdekében használja fel.

A napi munkavégzés során:

• beosztottjai körében érvényre juttatja a reális értékrendet, ennek alapján dicsér, jutalmaz, de szükség szerint alkalmazza a fegyelmezés eszközeit is;
  
• ösztönözi, segíti alárendeltjeit előmenetelükben;
  
• munkatársait a szervezeti érdekek és célok szem előtt tartásával, alkalmasság alapján, elfogulatlanul ítéli meg;
  
• a lehetőségek figyelembevételével segíti nehézségekkel küzdő munkatársait, növeli egészséges önbizalmukat, szakmai és emberi problémáik iránt tapintatos, megértő és türelmes;
  
• törekszik a felmerülő szakmai, személyi és egyéb problémák korrekt, humánus rendezésére;
  
• lehetőséget biztosít a feladat-végrehajtás előkészítése során arra, hogy munkatársai megfelelő módon kifejthessék véleményüket, javaslataikat, ugyanakkor követelménytámasztó, határozott és következetes a végrehajtás során;
  
• az eredményes munkához szükséges információkat időben és megfelelő módon adja át.